Ige:

Olvasd 1Móz 22,1-14.

Folytatjuk J. Kr.-ról, a testben megjelent Istenről szóló sorozatot. Ezen belül a Róla szóló próféciákat. A most olvasott Igéből azt emelem ki, ami próféciaként bepillantást enged abba, ami az Atya és a Fiú között ment végbe a megváltásunkért.

Részletesebben szólok: 1. A helyettes áldozatról. 2. Az atyai szívről. 3. A Fiú engedelmességéről. 4. A hegyről, ahol a gondviselés történt. 5. Isten nem kedvezett a Fiának. 6. A feltámadásról. 7. Ábrahám látta J. Kr. napját.

Múlt vasárnap szó volt az ősatyáknak, először Ábrahámnak adott áldás-ígéretről, melyek a Magról, azaz J. Kr.-ról szóltak. A körülmény, amelyben Isten a Messiásról szóló áldást és ígéretet adta Ábrahámnak, maga is prófécia Isten szeretetéről, a helyettes áldozat jelentőségéről, az Atya és a Fiú kapcsolatáról.

Nem célom, hogy most Ábrahámról, és az ő hitének próbájáról szóljak, bár ez is nagyon tanulságos, de a hangsúlyt most a J. Kr-ról szóló próféciára teszem.

1.) A helyettes áldozat

Az Ábrahámnak szóló isteni parancsról azt mondják a hitetlen emberek, hogy Isten kegyetlen. Ilyen „vérszomjas” Isten nekik nem kell. Csak a hit látja meg ebben Isten mérhetetlen jóságát és szeretetét. Mert végül is nem engedte Isten, hogy Ábrahám megölje a fiát, de e történet által sok mindent kijelentett az Úr saját magáról, szeretetéről, arról, hogy Ő maga gondoskodik az áldozatról.

Miért kell egyáltalán áldozat? A bűn miatt. Bár ebben a történetben ez nincs hangsúlyozva, de más helyről ezt tudjuk. Isten megmondta már az első embernek, hogy a bűn következménye a halál. Ugyanis minden bűn végeredményben Isten ellen irányul, és a Szent Isten nem fér össze a bűnnel. Az ember pedig tehetetlen a bűnnel szemben. Nem képes eltüntetni, meg nem történtté tenni, sem jóvátenni. Így nem marad más, mint a bűnöst kell kiiktatni, vagyis meg kell halnia. Azonban Isten szereti az embert, és úgy döntött, hogy egy nem bűnös meghalhat a bűnös ember helyett, és a helyettes áldozat vére eltörli a bűnt. Így a bűnös bocsánatot kaphat.

A felolvasott történet erre mutat rá. Izsák helyett más hal meg. Először a kos, de a végleges megoldás J. Kr.-nak a helyettes áldozata minden emberért. Beteljesedtek az Ábrahám szája által mondott prófétai szavak: 8.v: Az Isten majd gondoskodik az égő áldozatra való bárányról, fiam. Isten Báránya J. Kr. volt.

2.) Az atyai szív

Először az Atyáról szólok, akit ebben a történetben Ábrahám képvisel. El tudjuk-e gondolni, mit érzett, mit élt át Ábrahám, amikor Isten azt mondta neki, hogy áldozza fel Izsákot? Figyeljük meg Isten megfogalmazását! 1Móz 22:2 Vedd a te fiadat, ama te egyetlenegyedet, akit szeretsz, Izsákot, és menj el Mórijának földére, és áldozd meg ott égő áldozatul a hegyek közül egyen, amelyet mondok neked. Fiad, Egyetlenegyed, Akit szeretsz!  

Istennek J. Kr. volt a Fia, az Egyetlenegye, az egyszülött Fia, és Őt áldozta fel: Ján 3,16: Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta. Őt, Akit nagyon szeretett. Máté 17:5b Ez az én szerelmes Fiam, akiben én gyönyörködöm.

Izsák volt az örökös, minden szellemi és anyagi áldásnak és az ígéreteknek az örököse. Éppen így J. Kr. az örökös.  Zsid 1:2 Akit tett mindennek örökösévé, aki által a világot is teremtette. Mindenek Örökösét áldozta fel Isten.

Nem írja le az Ige részletesen, mi ment végbe Ábrahám szívében, mikor 3 napig mentek arra a bizonyos hegyre, csak a végeredményt tudjuk: Zsid 11:19 Úgy gondolkozván, hogy az Isten a halálból is képes feltámasztani. Nem írja le az Ige, mit érzett az Atya a Fia, J. Kr. felől, Aki eleve el volt rendelve, a világ megalapítása előtt. (1Pét 1:20) Vagyis már akkor feláldozta a szívében. Nyilván Isten tudta, hogy fel fogja támasztani, de azt is tudta, micsoda fájdalmat és gyötrelmet kell kiállnia szeretett, egyetlen Fiának, és Neki, az Atyának is,  amikor az egész világ bűnéért Őt bünteti meg, és el kell forduljon Tőle. Tudta, és mégis megtette, hogy el ne vesszünk, hanem örök életünk legyen.

3.) A Fiú engedelmessége

J. Kr.-t ebben a történetben Izsák képviseli. Nem véletlen, hogy Ábrahám vitte a kést és a tüzet, a fát viszont Izsák, aki megkérdezte: hol van az égőáldozatra való bárány? Ábrahám felelete megnyugtatta: 1Móz 22,8: Az Isten majd gondoskodik az égő áldozatra való bárányról, fiam.

Viszont J. Kr. tudta, hogy Ő lesz az áldozati bárány. Zsid 10,5-7: Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nekem, Égő és bűnért való áldozatokat nem kedveltél. Akkor mondám: Íme itt vagyok, (a könyv fejezetében írva vagyon rólam), hogy cselekedjem, óh Isten a te akaratodat. Tudta, hogy ezért jött el testben,  ez az Atya akarata. Fil 2:8 És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig. Éppen ezért Ő is felvette a fát, a keresztfát, amin megáldoztatott:

Ján 19:17-18a És emelvén az ő keresztfáját, méne az úgynevezett Koponya helyére, amelyet héberül Golgothának hívnak: Ahol megfeszíték Őt.

Az Úr Jézus tudta, hogy végső soron Ő az, Akiről Ábrahám beszélt Izsáknak: Az Isten majd gondoskodik az égő áldozatra való bárányról, fiam. Mert ugyan egy kosról is gondoskodott Isten, amelyik megakadt a szövevényben, de az Úr Jézus Maga volt az Istennek ama Báránya, Aki elveszi a világ bűneit. Így mutatta be Őt Isten Keresztelő János által.

Izsák az úton csak egyszer szólalt meg: hol van az égőáldozatra való bárány? Aztán nem szólt többet. Teljesen megbízott az apjában. Mikor az apja megkötözte, és vette a kést, Izsák nem kiabált, nem sírt, nem védekezett. J. Kr. is néma maradt, mert Ő is tökéletesen bízott az Atyában: Ézs 53,7: Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírők előtt; és száját nem nyitotta meg!

4.) A hegy, ahol a gondviselés történt

Miért nevezte Ábrahám azt a helyet így: Az Úr hegyén a gondviselés? Érdekes szavak vannak itt. Többféle az értelme. Így is fordítják: És Ábrahám így nevezte annak a helynek a nevét: Az Úr lát; amit ma így mondanak: Hegyen láttatik az Úr.

Ez a különleges hegy, a Mórija hegye az, amin Jeruzsálem és a templom is épült. 2Krón 3:1 Elkezdé építtetni Salamon az Úr házát Jeruzsálemben a Mórija hegyén, mely Dávidnak, az ő atyjának megmutattatott. Ennek a hegynek volt része a Golgota is, ahol Jézust megfeszítették. Nem véletlenül mutatta Isten éppen azt a hegyet Ábrahámnak. Azon a hegyen mutatkozott meg igazán Isten gondviselése, ahol a mi Urunk meghalt a világ bűneiért. Az Úr előre látta, hogy ott történik majd a mindenség legnagyobb csodája, ahol Isten egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket. (Zsid 10:14) Azon a hegyen láttatik az Úr. Ott láthatja meg az egész teremtett világmindenség Isten szeretetét, gondoskodását. Az áldozat az Atya és a Fiú közös áldozata volt. J. Kr. az Isten Báránya! Róm 5:8 Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus értünk meghalt. Az áldozat Isten szeretetéből jött.

5.) Isten nem kedvezett a Fiának

Isten kétszer is mondta Ábrahámnak: nem kedvezél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek. Az Úr ezt igen nagyra értékelte. Isten azonban kedvezett Ábrahámnak. Nem engedte, hogy Izsákot megölje. Azonban Isten, az Atya egyszülött Fiának, Jézusnak nem kedvezett: Róm 8:32 Aki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minekünk? Az Úr Jézus a Gecsemánéban könyörgött az Atyának: Máté 26:39 Atyám! ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen amint én akarom, hanem amint te. Isten mindig meghallgatta a Fiát, de ebben a kérdésben nem kedvezett Neki, hanem őt mindnyájunkért odaadta, és Vele együtt mindent nekünk ajándékozott. Még Önmagát is, hiszen a Kol 2:9 szerint J. Kr.-ban lakozik az istenségnek egész teljessége testileg

Alapige 11-12. v.: Akkor kiálta neki az Úrnak Angyala az égből, és monda: Ábrahám! Ábrahám! Ő pedig felele: Ímhol vagyok. És monda: Ne nyújtsd ki a te kezedet a gyermekre, és ne bántsd őt… Az Úrnak Angyala nem közönséges angyal volt. Az Úr Angyala név többször előfordul a Bibliában, és az Úr J. Kr.-t jelenti. Mózesnek is az Úr Angyala jelent meg a csipkebokorban, Ábrahámot is Ő látogatta meg két angyal kíséretében, mielőtt Sodomát elpusztította. Tehát maga J. Kr. Istennek formájában, az égből szólt Ábrahámnak. Ő kedvezett Ábrahámnak, Ő kedvez nekünk, minden embernek, de úgy, hogy annak árát a vérével fizette meg.

6.) A feltámadás

A Mórija felé vezető 3 nap alatt Ábrahámhoz szólt Isten. A szolgáknak azt mondta, hogy imádkoznak és visszatérnek. Zsid 11,19: Úgy gondolkozván, hogy az Isten a halálból is képes feltámasztani, miért is őt példaképpen visszanyerte. Ez volt az egyik nagy kijelentése Ábrahámnak Istentől: Izsák feltámad.

Harmadnapra J. Kr. feltámadt! A 3 napi út a harmadnapi feltámadás előképe. De még mást is megmutatott Isten Ábrahámnak, és ez a 7.), amiről szólok:

7.) Ábrahám látta Kr. napját

Az Úr Jézus így szólt arról, mit látott Ábrahám ama 3. nap végén, míg ment, hogy feláldozza a fiát. Ján 8,56: Ábrahám a ti atyátok örvendezett, hogy meglátja az én napomat; látta is, és örült. Milyen napot látott Ábrahám? Minek örült? Annak, hogy látta, majd az Isten gondoskodik az áldozati Bárányról. Nem kell Izsáknak meghalnia, hanem egy későbbi Mag lesz az égőáldozat. Ábrahám látta J. Kr.-t, látta az Ő halálát, áldozatát és feltámadását!

Befejezés:

A felolvasott történet prófécia Isten Bárányáról. Prófécia arról, hogy Isten „nem kegyetlen, nem vérszomjas, nem bosszúálló” még a bűneink miatt sem, hanem Ő maga hozta az áldozatot értünk. Ő maga gondoskodott az Úr hegyén, a Golgotán az égő áldozatra való Bárányról, mert látta nyomorúságunkat, reménytelen helyzetünket. Legyen ezért Neki örök hála! Ámen

Énekeljük a 204. sz. éneket: Isten Bárányát imádva…